Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzat alkalmazása
Adatkezelő megnevezése: Lakatos Zoltán cégtulajdonos
A szervezet székhelye: 4432 Nyíregyháza, Kincs utca 118.
Cégjegyzékszám: 15-09-091239
Adószám: 22754879-2-15
A szabályzat tartalmáért felelős személy: Lakatos Zoltán cégtulajdonos
A szabályzat hatályba lépésének dátuma: 2023.04.03.
Ez a szabályzat a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat állapít meg. A szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni a konkrét adatkezelési tevékenységek során, valamint az adatkezelést szabályozó utasítások és tájékoztatások kiadásakor. Adatvédelmi tisztviselő alkalmazási (kijelölési) kötelezettség kiterjed minden közhatalmi szervre vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervre (függetlenül attól, hogy milyen adatokat dolgoz fel), valamint egyéb olyan szervezetekre, amelyek fő tevékenysége az egyének szisztematikus, nagymértékű megfigyelése, vagy amelyek a személyes adatok különleges kategóriáit nagy számban kezelik. A szervezet adatvédelmi tisztviselőt nem alkalmaz.
A szabályzat hatálya:
E szabályzat visszavonásig érvényes, hatálya kiterjed a szervezet tisztségviselőire,
alkalmazottjaira és a szervezet adatvédelmi tisztviselőjére.
Dátum: 2023.04.03.
Lakatos Zoltán
a szervezet tulajdonosa
A szabályzat célja:
E szabályzat célja, hogy harmonizálja az adatkezelési tevékenységek tekintetében a szervezet egyéb belső szabályzatainak előírásait a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében, valamint biztosítsa a személyes adatok megfelelő kezelését.
A szervezet tevékenysége során teljes mértékben meg kíván felelni a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletében foglaltaknak. A szabályzat kiadásának fontos célja továbbá, hogy megismerésével és betartásával a szervezet alkalmazottai képesek legyenek a természetes személyek adatai kezelését jogszerűen végezni.
Lényeges fogalmak, meghatározások:
a GDPR (General Data Protection Regulation) az Európai Unió és a Tanács (EU) 2016/679 Adatvédelmi Rendelete
adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;
adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;
adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel; személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (érintett) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;
az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez; az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;
a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;
Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy egyértelmű megerősítő cselekedettel, például írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett – vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja az adatok kezeléséhez. Az adatkezeléshez való hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett személy az internetes honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak. Hozzájárulásnak minősül az is, ha valamely felhasználó az elektronikus szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, vagy olyan nyilatkozatot illetve cselekedet tesz, amely az adott összefüggésben az érintett személy hozzájárulását személyes adatainak kezeléséhez egyértelműen jelzi. Az egészségügyi személyes adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról. Ide tartoznak az alábbiak:
egészségügyi szolgáltatások céljából történő nyilvántartásba vétel;
a természetes személy egészségügyi célokból történő egyéni azonosítása érdekében hozzá rendelt szám, jel vagy adat;
valamely testrész vagy a testet alkotó anyag – beleértve a genetikai adatokat és a biológiai mintákat is – teszteléséből vagy vizsgálatából származó információk;
az érintett betegségével, fogyatékosságával, betegségkockázatával, kórtörténetével, klinikai kezelésével vagy fiziológiai vagy orvosbiológiai állapotával kapcsolatos
információ, függetlenül annak forrásától, amely lehet például orvos vagy egyéb egészségügyi dolgozó, kórház, orvostechnikai eszköz vagy diagnosztikai teszt.
A genetikai adatot olyan, a természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai
jellemzőivel összefüggő személyes adatként kell meghatározni, és amely az érintett
személytől vett biológiai minta elemzésének – különösen kromoszómaelemzésnek,
illetve a dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy a ribonukleinsav (RNS) vizsgálatának, vagy
az ezekből nyerhető információkkal megegyező információk kinyerését lehetővé
tevő bármilyen más elem vizsgálatának – az eredménye.
A gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé
lehetnek tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal,
következményeivel és az ahhoz kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal. Ezt a
különös védelmet főként a gyermekek személyes adatainak olyan felhasználására
kell alkalmazni, amely marketingcélokat, illetve személyi vagy felhasználói profilok
létrehozásának célját szolgálja.
A személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő
szintű biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy
megakadályozza a személyes adatokhoz és a személyes adatok kezeléséhez használt
eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.
A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden ésszerű
lépést meg kell tenni.
Az adatkezelés jogszerűsége
A személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból
történő kezeléséhez;
az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az
egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő
lépések megtételéhez szükséges;
az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez
szükséges;
az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú
érdekeinek védelme miatt szükséges;
az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek
érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget
élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek
személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.
A fentiek értelmében az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely
szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van szükség.
Ha az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése
keretében kerül sor, vagy ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve
közhatalmi jogosítvány gyakorlásához szükséges, az adatkezelésnek az uniós jogban
vagy valamely tagállam jogában foglalt jogalappal kell rendelkeznie.
Az adatkezelést jogszerűnek kell tekinteni akkor, amikor az az érintett életének vagy
más fent említett természetes személy érdekeinek védelmében történik. Más
természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre
elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem
végezhető.
A személyes adatkezelés néhány típusa szolgálhat egyszerre fontos közérdeket és az
érintett létfontosságú érdekeit is, például olyan esetben, amikor az adatkezelésre
humanitárius okokból, ideértve, ha arra a járványok és terjedéseik nyomon
követéséhez, vagy humanitárius vészhelyzetben, különösen természeti vagy ember
által okozott katasztrófák esetében van szükség.
Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik
– vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre. Az
ilyen jogos érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő
kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben,
amikor az érintett az adatkezelő ügyfele vagy annak alkalmazásában áll.
Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése
szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen
üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.
A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg
kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének
időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e ésszerűen arra, hogy
adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az érintett érdekei és alapvető jogai
elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat
olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak
további adatkezelésre.
Az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül a közhatalmi szervek,
számítástechnikai vészhelyzetekre reagáló egység, hálózatbiztonsági incidenskezelő
egységek, elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői és szolgáltatások nyújtói,
valamint biztonságtechnológiai szolgáltatók által végrehajtott olyan mértékű
személyes adatkezelés, amely a hálózati és informatikai biztonság garantálásához
feltétlenül szükséges és arányos.
A személyes adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő
kezelése csak akkor megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az
adatkezelés eredeti céljaival, amelyekre a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték.
Ebben az esetben nincs szükség attól a jogalaptól eltérő, külön jogalapra, mint amely
lehetővé tette a személyes adatok gyűjtését.
A személyes adatok hatóságok általi, hivatalosan elismert vallási szervezetek
alkotmányjogban vagy nemzetközi közjogban megállapított céljainak elérése
érdekében történő kezelése közérdeken alapulónak minősül.
Az érintett személy hozzájárulása, feltételek
Amennyiben az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell
lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez
hozzájárult.
Ha az érintett a hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely
más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől
egyértelműen megkülönböztethető módon kell közölni.
Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás
visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés
jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A
hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint
annak megadását.
Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb
mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés
teljesítésének – beleértve a szolgáltatások nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan
személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a
szerződés teljesítéséhez.
Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű,
ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén,
a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű,
ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve
engedélyezte.
A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti
meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a
természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok,
az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális
irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos, kivéve, ha az érintett
kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét
célból történő kezeléséhez.
A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a
bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó
személyes adatok kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az
közhatalmi szerv adatkezelésében történik.
Azonosítást nem igénylő adatkezelés
Ha azok a célok, amelyekből az adatkezelő a személyes adatokat kezeli, nem vagy
már nem teszik szükségessé az érintettnek az adatkezelő általi azonosítását, az
adatkezelő nem köteles kiegészítő információkat megőrizni.
Ha az adatkezelő bizonyítani tudja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy azonosítsa
az érintettet, erről lehetőség szerint őt megfelelő módon tájékoztatja.
Az érintett személy tájékoztatása, jogai
A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett
tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól.
Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell,
hogy köteles-e a személyes adatokat közölni, valamint hogy az adatszolgáltatás
elmaradása milyen következményekkel jár. Ezeket az információkat szabványosított
ikonokkal is ki lehet egészíteni annak érdekében, hogy az érintett a tervezett
adatkezelésről jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában általános
tájékoztatást kapjon.
Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az
adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat
nem az érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe
véve, ésszerű határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani.
Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint
arra, hogy egyszerűen és ésszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének
megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát. Minden érintett számára
biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje különösen a személyes adatok
kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges, azt, hogy a személyes adatok kezelése
milyen időtartamra vonatkozik,
Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a
továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes adatok gyűjtésére vagy más módon való
kezelésére az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy
ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléséhez adott hozzájárulásukat.
Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az
érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor díjmentesen tiltakozzon
a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen.
A személyes adatok felülvizsgálata
Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges
időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati
határidőket állapít meg.
A szervezet vezetője által megállapított rendszeres felülvizsgálati határidő: 1 év.
Az adatkezelő feladatai
Az adatkezelő a jogszerű adatkezelés érdekében megfelelő belső adatvédelmi
szabályokat alkalmaz. Ez a szabályozás kiterjed az adatkezelő hatáskörére és
felelősségére.
Az adatkezelő kötelessége, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hajtson
végre, valamint hogy képes legyen igazolni azt, hogy az adatkezelési tevékenységek a
hatályos jogszabályoknak megfelelnek.
Ezt a szabályozást az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és
céljainak, valamint a természetes személyek jogait és szabadságait érintő
kockázatnak a figyelembevételével kell meghozni.
Az adatkezelő az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a
természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és
súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési
intézkedéseket hajt végre. E szabályzat alapján az egyéb belső szabályzatokat
felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.
Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó megfelelő nyilvántartást vezet a hatásköre
alapján végzett adatkezelési tevékenységekről. Minden adatkezelő és adatfeldolgozó
köteles a felügyeleti hatósággal együttműködni és ezeket a nyilvántartásokat kérésre
hozzáférhetővé tenni az érintett adatkezelési műveletek ellenőrzése érdekében.
Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok
A tájékoztatás kéréshez való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tájékoztatást kérhet arról,
hogy a szervezet milyen adatait, milyen jogalapon, milyen adatkezelési cél miatt,
milyen forrásból, mennyi ideig kezeli. A kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30
napon belül, a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.
A helyesbítéshez való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti bármely adatának
módosítását. Erről kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül
intézkedni kell és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.
A törléshez való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának törlését.
Kérelmére ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a
megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.
A zároláshoz, korlátozáshoz való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának zárolását.
A zárolás addig tart, amíg a megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását. A
kérelemre ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a
megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.
A tiltakozáshoz való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tiltakozhat az adatkezelés
ellen. A tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de
legfeljebb 15 napon belül meg kell vizsgálni, annak megalapozottsága kérdésében
döntést kell hozni és a döntésről a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell
küldeni.
Az adatkezeléssel kapcsolatos jogérvényesítési lehetőség
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Telefon: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
E-mail: ugyfelszolgalat (kukac) naih.hu
URL https://naih.hu
koordináták: É 47°30’56”; K 18°59’57”
Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatátvevő az adatkezelő ellen
bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A pert az érintett –
választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék
előtt is megindíthatja.
A szervezet feladatai a megfelelő adatvédelem érdekében
Az adatvédelmi tudatosság. Biztosítani kell a szakmai felkészültséget a
jogszabályoknak való megfeleléshez. Elengedhetetlen a munkatársak szakmai
felkészítése és a szabályzat megismerése.
Át kell tekinteni az adatkezelés célját, szempontrendszerét, a személyes adatkezelés
koncepcióját. Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzattal összhangban kell
biztosítani jogszerű adatkezelést és adatfeldolgozást.
Az adatkezelésben érintett személy megfelelő tájékoztatása. Figyelni kell arra, hogy –
ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, – kétség esetén az
adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezeléshez az érintett személy
hozzájárult.
Az érintett személynek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és
könnyen érthető legyen, ezért azt világos és közérthető nyelven kell megfogalmazni
és megjeleníteni.
Az átlátható adatkezelés követelménye, hogy az érintett személy tájékoztatást
kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól. A tájékoztatást az adatkezelés
megkezdése előtt kell megadni és a tájékoztatáshoz való jog az adatkezelés során
annak megszűnéséig megilleti az érintettet.
Az adatkezelésben érintett személy főbb jogai a következők:
a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés;
a személyes adatok helyesbítése;
a személyes adatok törlése;
a személyes adatok kezelésének korlátozása;
a profilalkotás és az automatizált adatkezelésen elleni tiltakozás;
az adathordozhatósághoz való jog.
Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől
számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Szükség esetén, figyelembe
véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két
hónappal meghosszabbítható. A tájékoztatási kötelezettség biztosítható egy olyan
biztonságos online rendszer üzemeltetésével, amelyen keresztül az érintett könnyen
és gyorsan hozzáférhet a szükséges információhoz.
Át kell tekinteni a szervezet által végzett adatkezeléseket, biztosítani kell az
információs önrendelkezési jog érvényesülését. Az érintett személy kérésére adatait
késedelem nélkül törölni kell, amennyiben az érintett személy visszavonja az
adatkezelés alapját képező hozzájárulást.
Az érintett személy hozzájárulásából félreérthetetlenül ki kell derülnie, hogy az
érintett beleegyezik az adatkezelésbe. Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán
alapul, kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezelési
művelethez az érintett hozzájárult.
Gyermekek személyes adatkezelése esetén kiemelt figyelmet kell fordítani az
adatkezelési szabályok betartására. Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok
kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be
nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor
és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet
gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.
A személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési
kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság felé. Az adatkezelőnek indokolatlan
késedelem nélkül –ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi
incidens a tudomására jutott, – meg kell tenni a bejelentést a felügyeleti hatóságnak,
kivéve akkor, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a
természetes személy jogait tekintve.
Bizonyos esetekben indokolt lehet az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően
adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni. A hatásvizsgálat során meg kell vizsgálni,
hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan
érintik. Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés
valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően
az adatkezelőnek konzultálnia kell a felügyeleti hatósággal.
Abban az esetben, ha a fő tevékenységek olyan adatkezelési műveleteket foglalnak
magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál fogva az érintettek
rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé,
adatvédelmi tisztviselőt kell kinevezni. Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése az
adatbiztonság megerősítését célozza.
Adatbiztonság
Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan
hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy
megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az
alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
A nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében
megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt
adatok közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.
Az adatbiztonság megtervezésekor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika
mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell
választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve,
ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.
Adatvédelmi tisztviselő
Adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező az alábbi kritériumok alapján:
az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik,
kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;
az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési
műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál
fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik
szükségessé;
az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes adatok
büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és
bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelésére
vonatkoznak.
Amennyiben adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező, akkor arra az alábbi
szabályok vonatkoznak:
Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és
gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint az adatkezelés ellátására való
alkalmasság alapján kell kijelölni.
Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja is
lehet, de szolgáltatási szerződés keretében is elláthatja feladatait.
Az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak kötelező közzétenni az adatvédelmi
tisztviselő nevét és elérhetőségét, és azokat a felügyeleti hatósággal is közölni kell.
Az adatvédelmi tisztviselő jogállása
Az adatkezelőnek biztosítania kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes
adatok védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben
bekapcsolódjon. Biztosítani kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű
ismereteinek fenntartásához szükséges források rendelkezésre álljanak.
Az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől
nem fogadhat el. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az adatvédelmi tisztviselőt
feladatai ellátásával összefüggésben nem bocsáthatja el és szankcióval sem
sújthatja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az adatkezelő vagy az
adatfeldolgozó legfelső vezetésének tartozik felelősséggel.
Az érintettek a személyes adataik kezeléséhez és jogaik gyakorlásához kapcsolódó
valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak.
Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban titoktartási
kötelezettség vagy az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.
Az adatvédelmi tisztviselő más feladatokat is elláthat, de a feladatokkal kapcsolatban
összeférhetetlenség ne álljon fenn.
Az adatvédelmi tisztviselő feladatai
Tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az
adatkezelést végző alkalmazottak részére;
ellenőrzi az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével
kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést;
kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint
nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését;
együttműködik a felügyeleti hatósággal.
Adatvédelmi incidens
Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy
más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését,
elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való
jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
Az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai,
vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek
között a személyes adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását,
a hátrányos megkülönböztetést, a személyazonosság-lopást vagy a
személyazonossággal való visszaélést.
Az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 72 órán belül be
kell jelenteni az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság
elvével összhangban bizonyítani lehet, hogy az adatvédelmi incidens valószínűleg
nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.
Az érintett személyt késedelem nélkül tájékoztatni kell, ha az adatvédelmi incidens
valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személy jogaira és
szabadságára nézve, annak érdekében, hogy megtehesse a szükséges
óvintézkedéseket.
Az adatkezelés célja, módja, jogalapja és határideje
A szervezet a tevékenységéhez tartozó esetekben illetve ügyviteli-, nyilvántartási-,
minőségbiztosítási-, marketing- és értékesítési célból személyes adatokat is kezelhet.
Az adatkezelés alapjai:
Az adatkezelés alapjául az érintett személy megfelelő tájékoztatásán alapuló
önkéntes és határozott hozzájárulás szolgál.
Az adatkezelés alapjául szerződés teljesítése, vagy a szerződés megkötését
megelőzően történő lépések megtételéhez szükséges;
Az adatkezelés alapja az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség.
Az adatkezelés alapja az adatkezelő jogos érdekeinek érvényesítése.
Adatkezelés: Kapcsolatfelvétel
Adatkezelés célja :
Tájékoztatás
Az adatkezelés jogalapja:
hozzájárulásos
Az érintettek köre:
weboldalon űrlapot kitöltő természetes személyek
Az érintettekre vonatkozó adatok:
név, e-mail, telefonszám
Az adatok forrása:
önkéntes adatszolgáltatás
Az adatok kezelésének tervezett időtartama:
a cég fennállásának ideje, illetve a hozzájárulás visszavonásáig
Az adatkezelés technikai jellege:
digitális
Személyes adatokat nem igénylő adatkezelés
Adatmorzsák (Cookies)
Az adatkezelő a weboldalán adatmorzsákat (cookies) használ, amelyek olyan
szöveges adatfájlok, amelyeket az oldalra látogató számítógépe tárol. Az ilyen
adatmorzsákban egyéni azonosítók kerülnek rögzítésre, amelyek alapján az
adatkezelő magasabb szintű szolgáltatást tud nyújtani a weboldala látogatása során,
valamint ezen adatmorzsák alapján üzleti ajánlatot tud tenni az érintetteknek. Az
adatmorzsákat az érintettek korlátlanul bármikor törölhetik saját
internetböngészőjük beállításainál.
Böngészési szokásokat vizsgáló követőkódok
Az adatkezelő az online felületein integráltan (pixel) használ az odalátogatók
böngészési szokásait vizsgáló algoritmusokat. Ezen algoritmusokat az alábbi,
harmadik országban működő szervezetek szolgáltatják, mint adatfeldolgozók:
Facebook Ireland Ltd., 4 Grand Canal Square, Grand Canal Harbour, Dublin 2, Ireland
Google Inc., 1600 Amphitheatre Pkwy, Mountain View, CA 94043-1351, United States
A böngészési szokásokat vizsgáló algoritmusok általános működési elve, hogy az
online felület látogatása során a weboldalba beépített adatelem (pixel) jelzést küld
az adatfeldolgozónak a látogatás tényéről. Amennyiben az érintett rendelkezik az
adatfeldolgozóknál saját fiókkal, úgy az adatfeldolgozó összekapcsolhatja a látogatás
tényét az érintett személyes fiókjával. Az adatfeldolgozók által gyűjtött adatokról az
érintettek korlátozás nélkül információt szerezhetnek és rendelkezhetnek az általuk
kezelt személyes fiókokban az adatkezelőknél. Így ezen böngészési adatok törlését is
kérhetik.
Az adatkezelés alapjául szolgáló jogszabályok
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a
természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő
védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).
– 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról.
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.
évi LXVI. törvény.
A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet.
évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről.
évi C. törvény az elektronikus hírközlésről.
Az adatkezelés alapjául szolgáló egyéb szabályzatok
Facebook: https://developers.facebook.com/docs/plugins/
Google Analytics: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy/